Sziasztok!
Igaz, kicsit megkésve, de azért beszámolok a sátorozásunkról.
Fantasztikus élmény volt! Rengeteget voltunk kint a szabadban, futkározni lehetett, érdekes dolgokat láttunk és sokat-sokat ettünk! Dominikkal mi voltunk a legkisebbek és mindenki körülrajongott minket, etettek, játszottak velünk.
És hogy merre jártunk?
Őriszentpéteren voltunk (szerencsére nem volt hosszú autóút, tudod, mi vagyunk az Őrség kapuja) a nemzeti park pihenőházában.
Szombaton egy nagy túrát tettünk a Szala menti tanösvényen. Nagyon jó volt, olyan helyeken jártunk, ahol én még repülni is tanulhattam!
Anyának megint nem volt könnyű dolga, odafele a Dominikot kellett felkötnie kendőbe, mert elfáradt, visszafele engem és akkor Dominik repült a babakocsiva, ahol nem lehetett tolni.
Este finom vacsi volt, hétvezér tokány séfünk módra, pia-buli hajnalig. Mi is elég jól bírtuk, de anyától tudom, még utánunk bőven fent maradtak, még palacsintát is sütöttek!
Vasárnap elég korán keltünk. Kár volt, Dominik bedobta a hisztit. Pedig cipelték is, a babakocsit is felajánlották neki anyáék - én ekkor már anya hátán szuszogtam -, de ő mindenáron kendőben akart utazni. Így visszafordultunk.
Így lemaradtunk az Árpárkori templom és a Szemétégető megtekintéséről, cserébe anya mosogathatott. Jó üzlet volt, tiszták lettek az edények, amit a szakács bácsi használt, neki csak az ebéddel kellett törődnie.
Délután még megtekintettük Apátistvánfalván a határőr múzeumot. Anya szerint egy agyrém volt, amit mutattak, hogy milyen is volt az a kor.
Mi erről lemaradtunk, apával kint aludtunk.
Hazafele Rönökön a Székely Tanyán még réteseztünk egyet. Otthon anyának még arra is volt energiája, hogy kivigyen minket, Dominik traktorozott, én pedig egyszerűen örültem, hogy minden a régi!
:)
