Sziasztok!
Tegnap érdekes napunk volt. Anya nagyon dolgozik valami nemzetközi netes cég falubeli debütálásán, mi pedig ezt eléggé megnehezítettük, lázadtunk egész nap. Ebéd nem kell, nem alszunk és bömbölünk.
Nem irigyeltem szegényt! :(
Aztán este egy kicsit érdekesebb lett a helyzet.
Alaposan meg is éheztem (egész nap szinte gyümölcsön éltem és nekem az nem elég) és már fáradtam is. Így mikor apa adta a vacsit, nem értette, miért hisztizek. Anya mondta, adja már oda nekem, ha ledobom, feltakarítja (minden mindegy már alapon, gondolom). Legnagyobb meglepődésükre azonban nem a tésztát (Durum, a kedvemért :) ) vettem el, hanem kivettem apa kezéből a villát és szépen a számba tettem az ételt!
Legnagyobb elképedésükre nem csak egyszer, hogy lássák, nem volt véletlen!
A bátyám viszont nehezebben bírta a gyűrődést, ő csak hisztizett a vacsora kapcsán és kidőlt.