Sziasztok!

Bocsánat, hogy csak úgy beleszólok öcsém blogjába, de nekem nincs időm ilyesmire rendszeresen. Dominiknak hívnak, novemberben leszek 4 éves és rengeteg dolgom van mindig.

Viszont most nagyon büszke vagyok magamra, és ezt szeretném megosztani veletek, mondta Levente, milyen szeretettel fogadjátok őt is. A büszkeségem oka :

tudok kétkerekűzni! Igaz, még anya indít útnak, ő ad lendületet, de utána megyek, mint a villám (vagy majdnem úgy).

Nagyon szurkolok Leventének: anyáék találgatták, vajon én tanulok meg előbb biciklizni vagy Levente menni. Ő is nagyon lelkes, elég derékgyötrő most mindenkinek, megy rendületlenül.

De hát ez a siker titka, nem? A kitartás!

Szép napot nektek, még egyszer elnézést a betolakodásért.