Szia!
Folytatnám...
Másnap, ébredés után anyával egy jót sétáltunk, míg apáék aludtak. Aztán útnak indultunk...
Először reggelizni mentünk a helyben lévő medverezervátumba. Nagyon jó volt, sok érdekes állatot láttunk. Igaz, én már odaúton - pedig alig mentünk pár percet - majdnem elaludtam, de érdemes volt felébredni!
Az újabb adag friss levegő, a reggeli és a sok futkározás megtette hatását: amint elindultunk, elaludtam. Anyáéktól tudom, végigszáguldottunk az M3 autópályán és a végén, Nyíregyházán megnéztük az állatkertet.
Itt is sokat voltunk levegőn, nagyon sok állatot láttunk és ettünk finomakat. Nekem legjobban az aszalt szilva tetszett! :)
Már elég nyűgösek voltunk, mire elindultunk, úgy tűnt, anya bírja a legjobban. Nekem úgy tűnt, csak megyünk ki a világból, pedig még közben aludtam is.
Apa navigált /igaz, anya nyomtatott útvonaltervet, de attól már akkor eltértünk, amikor lejöttünk az állatkertbe :)/ és anya egyre inkább kezdte elveszíteni a türelmét. Már majdnem a határnál jártunk (Záhonynál), amikor visszafordultunk. Aztán mindenféle falvakban jártunk, az egyikben majdnem sikerült autóval együtt a Szamosban kikötnünk, míg végül célirányba jutottunk.
Már sötét volt megint, mire a szállásunkra értünk. Anyáéknak nem volt kedve sétálni menni, sok szúnyog is volt, így Dominikkal csak a kapuban nézegetett anya.
Úgy érezte, kérjen csak és megadatik! Egy igazi falusi parasztházat kaptunk, ahol jó hideg volt ráadásul, napok óta esett és egy éve nem volt már vendég. De minden kellemetlenségért kárpótolt minket a másnap reggel, amikor a verandán tudtunk reggelizni.
...