Szia!
Elérkezett a budapesti tartózkodásunk célnapja: a lagzi napja :) Anya már reggeli előtt nekiállt összepakolni; a portán lévő nénitől pedig kért segítséget a cím megtalálásához - mint utólag kiderült, az internet sem tud mindent...
A kiszámolt időben elindultunk bőröndökkel felszerelkezve. Miután leszálltunk a felírt metrómegállónál, apának egy rövid séta után már nem tetszett a dolog. Sajnos a vőlegényt nem sikerült utolérnünk és a megkérdezett járókelőknek fogalma sem volt, hol van az a hely, amit keresünk... Rövid szóváltások után anya elindult egyik irányba, kezében Benedek, nyakában én és húztuk az egyik bőröndöt. Dominik már nagyon fáradt és nyűgös volt és már mindenből elegünk volt a nagy melegben, amikor anya meglátott a célul belőtt nagyobb utcán elsuhanni egy taxit, ami mintha megállt volna...
...minden erejét összeszedve sietni kezdett és még látta a telefonszámot a taxin, ami akkor hajtott ki az ott lévő hotel elől. Telefonálás, kb. 10 percen belüli érkezést ígértek, de a taxi 2 perc alatt ott volt. A bácsi nagyon kedves és segítőkész volt, gyorsan és ügyesen megtalálta a viszonylag új címet :)
Éppen a fogadás zajlott, így kicsit várakoznunk kellett a szobánkra...a templomi szertartásról lemaradtunk, de azért már szépen átöltözve sikerült csatlakoznunk a többiekhez. Buszokkal mentünk a másik szertartásra és anyáék ekkor rájöttek, teljesen egyszerűen odaérhettünk volna, ha az internet helyett egy térképet néznek... :(
Miután visszabuszoztunk, mindenféle felnőtt játék és vacsora következett. Nagyon örültem neki, már nagyon éhes voltam :)
A lagziban jól szórakoztunk;
anyáék örültek, hogy viszontlátják azokat a néniket, bácsikat, akikkel még a fővárosi életük alatt ismerkedtek meg;
mi Dominikkal annak örültünk, újra tudtunk találkozni Jankával és jókat játszhattunk :)
A fotókból tudom, anyáék még azután szórakoztak egyet, mikor mi már aludtunk...szerencsére nem ébredtem fel és remélem, jól érezték magukat :)
Másnapra az akkora már egyszerű útvonalú hazaút és az otthon öröme maradt :)