Sziasztok!
Gondolom kíváncsiak vagytok az én hisztimre. :)
Nagyon sajnáltam múltkor apát, azt mondta, azt hitte, lesz egy kis nyugalmuk, most, hogy Dominik lassan kilép a hisztikorszakból. Hosszú volt nekik a 2,5 év. De sajnos én még korábban kezdem, hisz még csak 14 hónapos vagyok, elég erős akarattal.
És hogy nálam mi jön be? A figyelmen kívül hagyás. Általában akkor hisztizek, ha anya valamiért nem tud rám figyelni, mert Dominikkal foglalkozik. Viszont mivel tényleg van mit csinálnia, nem tud rám figyelni.
Én viszont nem túráztatom magam feleslegesen. Ha nem figyelnek rám és nem érem el a célom, abbahagyom. Múltkor anya pont akkor nézett rám, mikor tombolás közben körülnéztem, figyel-e rám valaki. Így azt hiszem, nálam marad ez a módszer.
Ráadásul nem tudom, én vagyok kiismerhetőbb vagy anya (és általában apa is) lett jobb megfigyelő, de kiválóan tudják, mikor csapok úgymond "műbalhét" és olyankor egyszerűen mosolyogva átölelnek és megpuszilgatnak, "kis műbalhést".
Egyszerű, nem?
:) :)