Jobb reggelt!
Tegnap bemutatott kistesónk úgy tűnik, nagyon kíváncsi. A délutáni orvosi vizsgálaton a doktor bácsink nem volt olyan jókedélyű, mint máskor.
A kistesó szívhangja ugyanolyan volt, mint eddig, nem értettem a dolgot. Aztán hazafelé anyáék beszélgetéséből kicsit tisztább lett a kép.
Kistesónk elkezdett kifelé igyekezni, ami egyáltalán nem jó a doktor bácsi szerint, még pár hetet maradnia kell. Így anyának mostantól fekvés a lehető legtöbbet - nem lesz egyszerű megszervezni, hisz Dominik oviba jár, én pedig imádok kint lenni, ami anya szerint is nagyon fontos -, "nincs tánc, kerékpározás, evezés meg főként" -mondta a doktor bácsi anyának. :((((
Ami anyát igazán aggasztja, hogy mi lesz velünk; mármint a gyerekeivel; mindhármunkkal, ha tényleg sietne a tesónk. Egyelőre a tegnap este a szervezéssel telt; a következő pár héten minden annak lesz alárendelve, hogy a kistesó bent maradjon.
Eddig a beszélgetések arról szóltak, hogy szülessen minél inkább olyan módon, ahogy az a szüléshez/születéshez méltó - most ez háttérbe szorult a "minden koraszülött inkubátorba kerül" réme miatt.
...
Van min gondolkodnunk, mindennel nem is untatnálak; visszabújok inkább anya mellé :)