Öcsém már a születésével is felkeltette maga iránt az emberek figyelmét, ezt a jó szokását továbbra is tartja.
Hétfőn besétált a helyi óvodába és közölte, ő akkor jött oviba, ott fog aludni és elköszönt anyától. Ennek persze azért volt előzménye...
Még nagyon picurka volt, amikor otthonunkban elindult a Kapocs hálózat családi napközije, ennek köszönhetően időről időre változó számú és személyben is változó gyermek és felnőtt fordul meg a házunkban; megszokta a kortárs közösséget és azt, más személyekkel is biztonságban érezheti magát.
Emellett persze anyával, apával és Dominikkal közösen jó sok önbizalmat pumpáltuk belé a 3,5 évben, így számára teljesen természetes volt, múlt pénteken - megtanulok kétkerekűzni címszóval - anya elsegítse az oviig az ovisjeléért. Innét megállíthatatlan volt a dolog: hazafelé már önállóan jött a kisbicajával (azóta már versenyzünk is kétkeréken :)) és hétfőtől stabilan kisovis :)
Nagyon büszke vagyok rá, bár az ovi iránti lelkesedését nem teljesen értem; én már nagyon vártam, elballagjak onnét. Új csoda várt rám... de erről majd legközelebb :)
