Ahogy tavaly már írtam róla, meghalt nagyapám; kérésére a Dunában nyugodhat. Anya a tavalyi búcsúztatunk azt mondta, visszamegyünk idén, emlékezni rá.
Bár nem úgy volt tervezve a július vége - ahogy ezt az első napunknál olvashattad - de az Élet megoldotta, mégis visszamenjünk az 1 éves évfordulón Mohácsra, hajózni egyet Papa nyughelyén.
Anya úgy tervezte, viszonylag korán elindulunk Pécsről, mert ha már Mohácsra megyünk, találkozzunk busókkal is! Olvasott egy csoda helyről, így meglátogattuk a Busóudvart; néztünk busókat, kipróbáltuk a maszk készítést és hallgattunk egy előadást rengeteg busó báb közepette a Busójárás történetéről, a mai busókról.
Mivel a hajó indulásig volt még idő, körülnéztünk egy kicsit a városközpontban, fagyiztunk - ahogy mindenhol - és megnéztük a Barátság szobrot; találtunk egy szupi játszóteret is :)
A hajókirándulás nekünk a Papáról való beszélgetés mellett a szórakozásról is - madarakat néztünk, aranyat mostunk és úszkáltunk egyet - szólt, anyának nagyrészt az emlékezésről, bár azért úszni eljött velünk kicsikkel, míg apa Dominikkal aranyat mosott.
Koraeste indultunk vissza Pécsre, felmentünk a TV toronyhoz - anya felfelé látott egy érdekes "szobrot", amit lefelé megnézünk - majd úgy döntöttünk, a városban vacsorázunk. Az Elefántosba mentünk és jó döntés volt: láttuk a pizza készültét, finomakat ettünk és a pincérek is készségesek voltak: igaz, az özönvízszerű esőzésben, ami távozásunk előtt kezdődött és tartósnak tűnt, esernyőt nem tudott adni a megkérdezett férfi, de legalább elmondta a legrövidebb utat az autónkhoz. Ledolgoztuk a sok felvett kalóriát a sprintelés alatt és megvolt az aznap esti zuhanyzás is :D :) :)