Sziasztok!
Mi tegnap is gyújtottunk gyertyát. Itthon.
Azért a testvérünkért, aki nem születhetett meg. 2005. november 5-én veszítették el végleg anyáék, 12 hetes volt anya pocakjában.
Nem tudják, miért.
Ha megszületett volna, most Dominik nem lenne a testvérem. Azt azért sajnálnám. :(
Jó, hogy ő van nekem, nekünk! :)
lenne időd, hogy elmond a véleményed az orvosi hálapénz kapcsán?
Szeretnék tanulni, tőled is!
Köszönöm! :)
Sziasztok!
Múlt hétvégén örömteli események történtek nálunk: vendégségbe jöttek anya unokanővéréjéék. Igaz, így mamáék nem aludtak itt, de elmentünk hozzájuk is.
Persze a látogatás apropója nem volt örömteli, hisz temetőlátogatás céljából (is) jöttek.
Már én is tudom, azért megyünk temetőbe, hogy emlékezzünk azokra, akik már nincsenek velünk.
Hogy pontosan mit jelent, még csak most tapogatózom, de mivel Dominiknál nagyon intenzív téma, ezért biztos hallok még róla.
...
puszi! :)
Sziasztok!
Lejárt a hiszti kérdőívre szánt 4 hét.
Köszönöm mindenkinek, hogy szánt időt rá.
Hamarosan közzéteszem az eredményét is, nagyon kíváncsi vagyok én is! :)
:) :)
szakítanál időt rá, hogy kitöltsd a kérdőívem?
Nagyon kíváncsi vagyok, mit gondolsz arról, kell-e fizetni az orvosoknak.
Köszönöm.
Szia!
Tudom, a napokban biztos van más dolgod is.
Nekünk is, voltak szomorú és vidám dolgok is.
De ne felejtsd el, még egy hétig várom a véleményed orvosi hálapénz, paraszolvencia kapcsán!
Vidámabb napokat kívánok!
lezárom a hisztivel kapcsolatos kérdőívem.
Örülnék, ha elmondanád a véleményed!
Szép napot neked!
:) :)
Sziasztok!
Ígértem, megírom, miért is keserű a szőlő a mi öregjeinknek:
Régen legendásan jó viszony volt a határ két oldalán élők között, még ha a határ másik oldalán élők történetesen nem is voltak magyarok.
Egymást tisztelve, egymás érdekeire odafigyelve éltek itt az emberek, segítették egymást.
Aztán valami megváltozott. 2001 novemberében.
Horgászok figyeltek fel rá, változik a halállomány a Rábában és valami hab féleség látszik a folyón. Magyaroszág egyetlen vadvízi folyóján.
Ez csak a kezdet volt.
Több éven át tartó huzakodás, egymásra mutogatás kezdődött.
A Greenpeace volt az a szervezet, ami fáradhatatlanul kereste az okokat:
bőrgyárak? Még az osztrák hatóságok szerint is!
Az Európai Parlamentig is eljutott a hírünk!
Úgy tűnik, ez a kérdés rendeződött, bár nem értem, ehhez miért kellenek mindenféle hatóságok.
Naív vagyok?
Lehet.
Nézd el nekem, még fiatal vagyok! :)
Sziasztok!
Mindig tanulok új kifejezést!
Mond nektek valamit az a szó, hogy sógorság?
Állítólag valami rokoni kapcsolatot jelöl.
Ugyanakkor nálunk egy kicsit mást (is) értenek alatta.
Itt a nyugati határvidéken a határ túloldalán élő osztrákokat (Ausztria lakosai, ha esetleg messzebb laksz és még nem hallottad ezt a kifejezést) nevezték sógoroknak őseink.
És ezt a megnevezést a velük fennálló jó viszony miatt megtiszteltetésnek szánták.
Most azonban már keserű szájízzel emlegetik ugyanezt a környékünkön élő idősebb emberek.
Miért is?
Elmondom...
Sziasztok!
Ünnep van ma. Egy nagyon fontos dolgot ünnepelünk: a szabadságot. Ez nagyon fontos dolog, én is élvezem már, hogy sok mindent tehetek szabadon. :)
Te megemlékezel róla? Gondolom, iskolásként megteszed/megtetted.
A felnőttek között felétek mennyire divat ünnepelni a nemzeti ünnepeket?
Én nagyon örülök neki, hogy itt élek, ahova anyáék költöztek. Minden ünnepen színvonalas műsort láthatunk és még nekünk, kisgyereknek is érthető, amiről beszélnek.
Mivel általában keveset beszélnek. Tegnap sem volt ez másképp. A művelődési házban emlékeztek meg 1956. október 23-ról.
Főként énekeltek és nagyon jó volt. Énekeltek a felnőttek és az iskolások is. És énekelt a két nagylány, akikre nagyon büszke vagyok, hogy ismerem. Egy nagyon jó musical részletet dolgoztak fel a színjátszók és abban szólóztak.
Illetve anya egyik tanítványa is énekelt szólót és nagyon szép volt.
Hazafele elhagytuk a cumimat. Még szinte le sem vetkőztünk kinti ruhából, már kopogtak is, egy kedves barátnőm hozta vissza.
Nagyon jó nekem, hogy ilyen közösségben élhetek. Te is így gondolod a sajátodról?
Jó hétvégét!
:) :)
Szia!
Tegnap említettem, anya öröme nem lehet felhőtlen.
Anya nagyon családcentrikus és segíteni akaró. Ezért küzd már évek óta azon, testvérét kirobbantsa a depresszív állapotából és végre emberi életet éljen.
És ezért akarta a mamával is megértetni, hogy nem visz előbbre, ha szolgát játszik a saját gyereke mellett, inkább árt neki. De a dolog kicsit rosszul sült el.
Mama nem bírja a kétoldali terhelést. Bár igazat ad anyának, de annyian mondják neki a dolgokat, hogy úgy tűnik, feladja. A hétvégén ez nagyon látványosan jött elő, csak ült az étkezőben és teljesen összefüggéstelenül beszélt. Egyáltalán nem volt magánál. Rázta a hideg is és látszott, nincs tudatában a dolgoknak.
Mindig arról beszélt, az anyukája (az én dédim) és a nővére is elmegyógyintézetbe került, ő is oda fog kerülni.
Anya aggódik. Úgy tűnik, a mama agya kezdi feladni a küzdelmet a túl sok információval szemben. Anya végre meghallotta a néma segélykiáltásait és most nagyon rosszul érzi magát. Önmagát is okolja és irtózatosan sajnálja a mamát, aki tudatában van annak, mi vár rá és nem tudja, hogy segítsen magán.
De szerencsére legalább segíteni akar magán. Így most megbeszélte anyával, visszatér ahhoz a gyógynövényhez, ami egyszer már segített az agyi dolgait rendbetenni, késleltetni az elkerülhetetlent.
Hogy mi ez? Olvasd el!
Szia!
Úgye emlékszel még, volt egy kis gondunk anyával, mit kezdjünk Dominik hisztijével?
Nos, két hétig még elmondhatod, te mit kezdenél!
Várom a véleményed! :)
:) :) :)
Szia!
Ma anya elment tanítani. Amikor megláttam, hogy veszi fel az egyenruháját, irtózatosan sírni kezdtem. Se enni nem akartam, se elaltatni nem tudott.
Aztán megjött keresztanya, időközben elhallgattam. Ő is próbált etetni, ettem is leveskét, egy kevés banánt és irtó jót játszottunk.
Észre sem vettem, úgy elment az idő, már jött is haza anyag, kisimultan, feldobottan. Rácsodálkozott, hogy még nem alszom, hisz kora hajnalban keltem.
Nagy gyorsan elhadartam neki, mi mindent csináltunk. Aztán ettünk - ahogy csak vele lehet, hogy bekapom a falatot és futok egy kört, aztán előlről -, peluscsere és mentünk aludni.
Anya nagyon örült neki, hogy ilyen jól le voltunk keresztanyával (hát még keresztanya hogy örült :) ). De azért az örömérzete sajnos nem felhőtlen. Majd holnap írok róla, miért nem.
Én viszont nagyon fontos tapasztalatokat szereztem: anya nélkül is lehet rövid távon élvezetes, izgalmas az élet és anya tényleg olyan, mint a bumeráng - mindig visszatér!
Szép napot neked! :) :)
Sziasztok!
Anya ugyan nem örül neki, hogy vidám kis életemben foglalkozom a minket körülvevő tragédiákkal, de sajnos én mindenre fogékony vagyok.
Még nagyon picike voltam, amikor hallottam arról a gyalázatról, amit velünk a közvetlen környezetünkbe terveznek.
Hallottál már róla?
Nem lakunk túl messze a rábafüzesi határtól. Régen anyáék Szentgotthárdon éltek, (tudod, csata is volt ott régen!) varázslatos kisvárosnak tartották. Még most is van kötődésünk, apa ott dolgozik, barátaink élnek ott.
Napi szinten értesültünk a hírekről és amiben tudtunk, vettünk részt mi is, hogy megakadályozzuk a hármas határ mellé épülő hulladékégetőt, ami tönkretenne mindent a környékünkön, beszennyezné az őrségi nemzeti parkot is.
Az érintettek változatos formában próbáltak tiltakozni:
Jelentős, kétezer fős demonstrációt tartottak.
Volt diáktüntetés.
Szerveztek útlezárást.
Volt, aki az éhezést választotta és a magyar hagyományokhoz visszanyúlva megépített jurtában tiltakozott.
Készítettek egy életnagyságú ágyút is, volt ágyúzás.
Osztrák résztvevők is tiltakoztak, gyászmenettel.
A Pronas aktivistái sinekhez is láncolták magukat.
És szerencsére nem csak hazánkban volt téma, megépüljön-e az égetőmű!
És hogy mikor éled fel az osztrák nép aktivitása igazán? Ha az ő érdekei sérülnek! Nézd csak meg!
Döntés tudomásom szerint még nincs! Vagy legalábbis nagy csend van a témában.
:(
Sziasztok!
Jártatok már anyukám weboldalán?
A természetes egészséget szertné népszerűbbé tenni és a héten elindult hírlevélsorotata, melyben egy útra inyítálja az érdeklődöket.
Ha szívesen részt vennél ezen az utazáson, gyere velünk!
Sok szeretettel várunk!
:) :)
Sziasztok!
Kérdeztem múltkor, lehet, anyáéknak igaza van?
Akkor a TV nézésre gondoltam, de előfordulhat, másban is.
Anya sokszor beszél arról emberekkel, hogy mennyire tönkre is tettük mi emberek a Földet, kizsigereltük és most csodálkozunk, hogy visszavág.
Sok-sok természeti katasztófáról értesülhetsz a híradásokból (igaz, mi nem nézzük, de mindenki más igen, így mindenről értesülünk, bárhová megyünk - na, ezért is foglalkozunk mi inkább egymással, a saját életünkkel: a híradót úgyis elmeséli valaki).
Sajnos mi is éltünk már meg ilyet, ha nincs ellene kifogásod, ezekről is beszélnék majd.
Anya szerint viszont az a természeti katasztrófa, hogy nem lehet egy normális zöldséget, gyümölcsöt termeszteni. Többször hallottam már tőle, gyerekkorában teljesen más íze volt mindennek. Ezt nem tudom, de azt viszont igen, ha a kertből hozunk be valamit, még mindig finomabb, mint amit a boltból veszünk meg.
Volt szerencsém már néhány orvosi előadáson is részt venni. Itt beszéltek vitamin és ásványi anyag tartalom csökkenésről, hosszú hengerek voltak és nagyon az alja volt csak beszínezve. (Ezekről inkább anyával kellene beszélned, ha érdekelnek a részletek. Itt eléred őt.)
visszajövök! vidámabb témával is, de ezt a vonalat is folytatnám
Tudod, a célom a világ megértése! És sajnos a világunk most ilyen :(
De lesz jobb is! Szép napot! :) :) :)
Sziasztok!
Mint írtam már, szeretném, ha megosztanátok velem a véleményetek az orvosi hálapénz rendszerével kapcsolatban!
Megtennétek, hogy szántok egy rövid időt néhány kérdésre?
4 hét múlva visszatérnék a témára!
Köszönöm! :)
Kedves barátom!
Szeretném ha tudnád, nem akarok elmenni egy negatív hangvételű beszámolókat tartalmazó blog irányába.
Sziasztok!
Mint írtam tegnap, nagyon szomorú vagyok.
13 hónapos vagyok. Most kezdem élvezni az életet. Egy ennyi idős élet viszont véget ért. Emberi felelőtlenségből. Mit érezhet vajon az anyukája, apukája, ha volt, akkor a testvére?
Hiszen Dominik még azt sem engedte meg anyának, elvigyen keresztanyáékhoz, hogy csak vele foglalkozzanak! Az a kisbaba pedig nincs többé a családjának!
És meghalt egy 3 éves kisgyermek is, tudtuk meg Dominik egyik ovistársa anyukájától. Ő vajon mit érezhetett, mikor hivatásos rendőrként ott állt, orrát és torkát fojtogatta a bűz? A torkát lehet, a sírás is fojtogatta! Biztosan eszébe jutott, hogy az ő kicsi lánya - aki biztos várta volna haza anyukáját fürdetésre, alváshoz - is 3 éves!
Hatalmas az anyagi kár is. A gyár állítólag 10 millió forintra volt biztosítva. Ezt én nem nagyon értem, de anyáék szerint a házunk legalább dupla ennyire van biztosítva. És még kárt sem okozunk vele.
Miért történt ez meg? Miért történhet meg ilyesmi?
Van ismerősünk a környéken. Anya aggódik érte és családjáért, hisz őket személyesen is ismerte. De annyi embert érint ez a katasztrófa, hogy azt én még állítólag elképzelni sem tudom!
Amit ebben a videóban folyni látsz, az másnap reggelre - az ismerős rendőr anyuka elmondása szerint - tejbegríz állagú lett.
Nekem annyi szabályt be kell tartanom itthon! Annak, aki ezt a gyárat működtette, vezette, nem kellett?
Elment vajon az áldozatok családjához? Igaz, egy bocsánatkérés nem old meg semmit, de ez legalább egy emberi gesztus lett volna részéről.
Ki fogja megtéríteni az emberek kárát?
Tegnap írtam két lehetőséget, hogy tudsz segíteni te is akár: telefonálj!
El sem tudom képzelni, mi várható a jövőben? Ezen a területen azt hiszem, nagyon nehéz lesz az embereknek, de mindenkinek, hisz valakinek kell rajtuk segíteni!
Miért, miért, miért???
:( :( :( :( :(
:(
Nagyon szomorú vagyok. Szörnyű dolgokról hallok mostanában és ezekről mindig eszembe jut, amiket régebben hallottam.
Egyszerűen katasztrófa, ami itt nálunk megy.
Ha úgy gondolod, segíts te is!
A Nemzeti Segélyvonal 1752 számát is hívhatod - a kezdeményezett hívások számát is nyomonkövetheted a weboldalukon - de a Magyar Telekom is várja hívásod a 1749 számon.
Mindkét helyen udvarias automata hang köszöni meg a hívásod, de ez a kicsit személytelen dolog szerintem ne akadályozzon meg a hívásban.
Minden segítség számít! Ne feledd : 1749 és 1752!
Sziasztok!
Tettem be az előző bejegyzésembe egy kérdőívet, hogy adjak valami kapaszkodófélét, mire is gondolok hiszti kezelés kapcsán.
Négy hét múlva szándékozom a témára visszatérni. Megtennétek, hogy segítetek?
A kérdőívet itt találod!
Köszönöm! :)
